Termesztési technológiaTavaszi búza

Az Isterra Magyarország Kft által forgalmazott tavaszi búza járóbúza.
Járó (fakultatív) búzáról akkor beszélhetünk, ha az életformájában tavaszinak tekinthető búza megfelelő fagy- és télállósággal rendelkezik, ezért ősszel és tavasszal egyaránt vethető.
A tavaszi vetések eredményességét termesztéstechnológiai szempontból a gyorsaság határozza meg. Fontos, hogy a vetés a lehető legkorábban történjen meg, s ehhez kell alárendelni minden technológiai elemet, folyamatot.
A tavaszi búzák termesztése alapvetően nem tér el az ősziekétől, ezért csak a legfontosabb technológiai elemekre térünk ki.

Talaj igény: A tavaszi búza kedveli a humuszban gazdag, mélyrétegű, jó víztartó képességű, mészben nem szegény, jó adszorpciós kapacitású talajokat. Nem alkalmasak termesztésére a laza, kavicsos, sekély termőrétegű sülevényes, valamint a túlzottan kötött, savanyú talajok.
Elővetemény igény: Jó előveteménye minden korán lekerülő, a talajt nem túlzottan kiszárító növény, valamint azok a növények, amelyek a talajt nitrogénben gazdagítják. Különösen jó elővetemények a napraforgó, kukorica, cukorrépa.

Talaj- és előveteményigény

Szántás nélküli rendszer:
A tavaszi búza aprómorzsás, ülepedett, jól elművelt, gyommentes, jó vízellátottságú magágyat igényel. Korán lekerülő elővetemény után, pl. repce, nagyon fontos a tarlóhántás mielőbbi elvégzése. A tarlóhántás célja a talaj kiszáradásának mérséklése, a tarlómaradványok aprítása és a gyomirtás. A kapcsoltan húzott gyűrűshengerrel történő lezárás nagy fontosságú a talaj nagy mélységű kiszáradásának megakadályozása szempontjából. A tavaszi vetést ha a talaj engedi egymenetben készítsük elő, törekedve a vízmegőrzésre.

Szántásos rendszer:
A jó minőségben végzett őszi szántás a tavaszi búza sikeres termesztésének alapvető feltétele lehet. A szántott talaj “pirkadása” gyorsabb mint a szántatlané, korábban tudjuk elkezdeni a vetést.
Fontos, hogy az alapművelés utáni elmunkálást ha talajtipusunk ezt lehetővé teszi, akár ősszel is elvégezzük, hogy tavasszal minél kevesebb művelettel lehessen magágyat készíteni. Minden műveleti elem a vízmegőrzést kell hogy szolgálja.

Vetésre csak nagy biológiai értékű, jó minőségű, egészséges vetőmagot használjunk. A talajban fertőző betegségek elkerülése érdekében csak csávázott vetőmagot vessünk. A tavaszi búza csírázása 0-2 °C-on megindul, ezért a vetés ideje korai kitavaszodás esetén, amint a talajra lehet menni, akár február közepe-vége is lehet, de legkésőbb március 18-ig. A későbbi vetést nem javasoljuk. A tenyészidő hossza alapvetően befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét, ezért lehetőség szerint a kora tavaszi vetésre törekedjünk. Kedvező tavasz és nyár esetén, az őszi kalászosok átlagtermésének így akár 80-85 %-át is elérhetjük. A kivetendő csíraszám a legjobb búzatermő területeinken optimális feltételek között 4,5-5 millió csíra hektáronként.

Vetés

A termesztéstechnológia alapvető eleme a megfelelő tápanyagellátás. Egységes szempontokat a tápanyagellátásra vonatkozóan nem lehet megadni.
A kijuttatandó tápanyag mennyiségének összefüggésben kell lenni a talaj tápanyagszolgáltató képességével. A szakirodalomban található fajlagos tápanyagigény alapján 1 tonna szem és a hozzá tartozó szalma megterméséhez 27 kg N, 11 kg P2O5 és 18 kg K2O szükséges.
4 t/ha-os termésszinttel számolva, a talaj típusától és a tápanyag-ellátottságától függetlenül, 108 kg N, 44 kg P2O5 és 72 kg K2O hatóanyagigényt jelent. Az adatokat összesítve a vegyes hatóanyagigény 224 kg/ha.
A tápanyag-visszapótlás optimális idejére vonatkozóan az a helyes, ha a foszfor és kálium műtrágyát teljes egészében a tarlómunkák előtt juttatjuk ki, a N mennyiséget pedig a tarlómaradványok függvényében, valamint az elővetemény által hátrahagyott N mennyisége alapján határozzuk meg, s juttatjuk ki tavasszal, minimum két menetben.

Tápanyagutánpótlás

Gyomirtás:
Ősszel a T1-es egy – és kétszikű gyomok (Stellaria sp., Veronica sp.), tavasszal inkább a T2-es és T3-as gyomok (Galium sp., Raphanus raphanistrum, Sinapis sp.) jelentenek problémát.

Gombaölőszerek használata:
Fő betegségek: levélfoltosságok (Helminthosporium, Rynchospsorium), a gabonalisztharmat és a rozsdabetegségek Legalább 1 gombaölőszeres kezelés elvégzése feltétlenül javasolt, mint minimális követelmény a zászlóslevél megvédésére.
Bokrosodáskor a gyomirtással egy menetben már szükség lehet lisztharmat elleni megelőző védekezésre is. Szárbaindulást követően a levélbetegségek további megjelenésére is számítani lehet (lisztharmat, szeptóriás és barna foltosság), ellenük felszívódó fungicides kezelés válhat szükségessé. A tavaszi búza növényvédelmi szempontból kritikus időszaka a bokrosodást követően a virágzás kezdete. Ebben a stádiumban fontos a kalász védelme, elsősorban a fuzárium ellen. A lombvédelem szintén fontos, a felsorolt levélbetegségek mellett, a rozsda félék megjelenésére is számítani kell. Ennek érdekében, felszívódó gombaölőszerekkel végzett állománypermetezést kell alkalmazni.

Rovarok elleni védekezés:
Tavasszal a bokrosodás időszakában szükséges lehet a vetésfehérítő elleni védekezés. A kalászhányás-virágzás időszakától számítani lehet a poloskák, szipolyok, levéltetvek elleni védekezésre is.

Növényvédelem

A betakarítást teljes érésben, 14 % körüli szemnedvesség tartalomnál kezdjük el. Fontos az aratás optimális időben történő megválasztása, mert megkésett aratás esetén megnő a megdőlés és a kalásztörés veszélye, nő a pergési veszteség és a beltartalmi mutatók is romlanak.

Betakarítás