Tisztában vagyunk vele, hogy a jelenlegi, súlyos aszályhelyzet megoldása egyénileg nem lehetséges. Erre társadalmi szinten kell válaszokat találni. Annál viszont többet tehetünk mint, hogy a megoldásra várunk és egyébként mindent csinálunk ugyanúgy, ahogy eddig tettük. Évek óta látjuk a partnereink körében, hogy az alkalmazkodás érdekében mindenki új utakat keres. Fejlesztési és technológiai kísérletinkben mi is ezekre a kérdésekre keresünk válaszokat. Az ezekből származó információkat felhasználva részben tompíthatjuk a - mostaninál kisebb mértékű – hatásokat.
Fajtaválasztás, mint az első és éppen aktuális lépés
A mögöttünk hagyott tenyészidőszakban nagyon különböző stressz hatásokat kell kellett elviselnie az őszi búzának. Kezdeti vízhiány ősszel, extrém szárazság tavasszal, kalászoláskor fagy, majd hirtelen forróság. Ezek a stresszhatások különböző kombinációban az ország szinte bármely pontján jelentkezhetnek. Ha megbízható fajtát keresünk a következő évre, akkor – a saját tapasztalatok mellett - érdemes több év és több hely kísérleti eredményeit figyelembe venni. A fajták értékelése során nem csak a nagy termőképességre kell figyelmet fordítani, hanem például a különböző termésszinteken mutatott termésstabilitásukra is.
A fajtaválasztásnál fontos az elején eldönteni, hogy a körülményeink ismeretében alacsonyabb termésszint elérésére számítunk és a biztonságra törekszünk, vagy nagyobb hozammal tervezve hajlandóak vagyunk kicsit nagyobb kockázatot vállalni a többlet termés reményében.
Az alábbi ábrák 10 fajta, 26 kísérletben mért terméseredményei alapján jelzik, hogy a fajták egymáshoz képest milyen termést értek el és milyen mértékű kilengést mutattak az adott termésszinten.
Isterra őszi búzafajták termése és termésstabilitása fejlesztési kísérletekben,
eltérő termésszinteken 2023. – 2026.
Látható, hogy 5 t/ha alatt, - ahol szinte folyamatos volt a vízhiány - a fajták ugyanúgy reagáltak, ezért nem is alakult ki nagy különbség közöttük. Ezen a termésszinten a termésingadozás is minimális volt. Ilyen alacsony termésszint csak 2025/26-ban fordult elő a kísérleteinkben, és jól tükrözi a legszárazabb régiókban tapasztaltakat.
A 7-9 t/ha termésszinten viszont már jól elválik a nagy termőképességű, de átlagos malmi minőségű és az alacsonyabb termőképességű, de jobb minőségű fajták csoportja. Az is megfigyelhető, hogy azok a fajták, amelyek ezen a termésszinten nagyobb termésingadozást mutattak, ha igazán jó körülmények közé kerülnek „stabilizálódnak”. 9 t/ha felett a legkisebb termésingadozást mutatták.
Összességében látható, hogy ha a legrosszabb forgatókönyvre készülünk, szinte mindegy melyik fajtát választjuk a fenti genetikai körből, nagyon hasonlóak a terméskilátások. De ha kedvezően alakulnak a körülmények, ami nagyobb termésszint elérését teszi lehetővé, vagy egy-egy időben történt öntözéssel tudjuk segíteni az állományt, akkor már számít, hogy melyik fajtát részesítjük előnyben.
Mikor és mennyit vessünk?
A termesztéstechnológiai elemek sorában vannak olyanok, melyeket egyszerűbben és minden évben irányíthatunk. Ilyen a vetés időpontja és a kivetett tőszám. Erre vonatkozóan évek óta végzünk nagyüzemi kísérleteket, és az eredményeink megerősítik a szakirodalmi adatokat.
A növények növekedését és fejlődését a hőmérséklet – effektív hőösszeg – vezérli. A búza a kezdeti stádiumban 1-1 levél kifejlődéséhez 100-120 °C fok hőösszeget igényel. Minél nagyobb az őszi fejlődési időszak effektív hőösszege, annál több levél és oldalhajtás kifejlődésére van lehetősség. A már ősszel elkezdődő bokrosodás biztosítja, hogy minél több oldalhajtás és azokon sarjkalász fejlődhessen. Ha a korábbi vetéssel ki tudjuk használni az őszi időszak hőösszegét, akkor az őszi bokrosodással több esély van a nagyobb termés elérésére.
Isterra búzafajták termésátlaga eltérő vetésidő és tőszám esetén
Két, eltérő évjáratban és termésszinten, egymástól távoli helyeken, eltérő technológiával dolgozó gazdaságokban, szinte ugyanazt a 1,5 -2,0 t/ha közötti terméstöbbletet mértük a korábbi vetésidő javára. Az is látható, hogy a csíraszám növelésével száraz körülmények között, Tiszavasváriban mindkét vetésidő esetén terméscsökkenést értünk el, sőt a kedvező adottságú Kaposváron sem következett be jelentős termésnövekedés.
Tehát érdemes úgy alakítani az őszi munkákat, hogy a búzatábláink minél nagyobb részét az optimális időszakban, október közepe előtt, el tudjuk vetni. Ekkor ugyanis a fajtáinknál ajánlott – a hazai gyakorlattól elérő - 3,8-4,3 millió csíra/ha vetőmagnorma biztosítja a nagyobb termés elérését. Ugyanakkor az alacsonyabb vetőmagnorma költségmegtakarítást is eredményez. Fontos, hogy ne a vetőmag tonnánkénti árát nézzük, hanem számoljunk a javasolt magnormával, így az Isterra fajtáinál az 1 tonna fémzárolt mag, akár 5,5 hektárra is elegendő.
Fogott helyett igazolt minőségű vetőmaggal
A kikelt növények számát, ami a búza első számú terméseleme, a vetőmag minősége, a talajállapottal és az időjárási körülményekkel együttesen határozza meg. Ahhoz, hogy a fajtában rejlő terméspotenciált ki tudjuk használni, az elvetett magoknak minél nagyobb arányban ki kell kelniük. Így biztosítható a tervezett tőszám.
A tőszám pontos beállításához viszont elengedhetetlen a vetőmag minőségi paramétereinek - ezermagtömeg és csírázóképeség - ismerete. A fémzárolt, ellenőrzött vetőmag használata esetén ezeket az értékeket független, hatósági laboratórium vizsgálata igazolja. Azaz a vásárolt vetőmag megfelel a szakmai, termelői elvárásoknak, tehát nem kell „egy kis rátartással” számolni a vetőgép beállításánál.
Ezért javasoljuk, hogy a vetéshez jó minőségű, fémzárolt, csávázott vetőmagot használjon!
Mórocz Péter
termékfejlesztési vezető
