Talajelőkészítése a tarlóhántással kezdődik, mélyművelést nem igényel, középmély műveléssel és magágykészítéssel tökéletes talajt készíthetünk. A magágyat 10 cm mélyen kombinátorral, kompaktorral nyissuk. A vetés előtt kiszórt műtrágyát a magnyitáskor a talaj legalább 5-10 cm-es rétegébe kell bedolgozni. A vetés előkészítése alapvetően a gabonafélékhez hasonlóan végezhető. A forgatás nélküli termesztés helytől függően lehetséges, hogy elősegítse az őszi borsót a gabonapartnerrel szemben a vegyes termesztésben.
Nagyon fontos a jó vízellátás, különösen a virágzás és a hüvelyképződés kezdetekor, egyébként az őszi borsó kevesebb csapadékkal is elél. Tavasszal felhasználják a tél folyamán a talajban tárolt vizet. A könnyebb, káros tömörödés nélküli talajok alkalmasak az őszi borsó termesztésére, 40-50 cm mélységig gyökerezhetőnek kell lenniük. Az ártalmas tömörödés, vizesedés nagyon kedvezőtlen a termesztésükre. A talajok pH értéke az enyhén savanyútól a semlegesig (pH 6,0-7,00) lehetséges. Az őszi borsó a nehezebb talajokon is jól fejlődik, amelyek a tavaszi borsó talajminőségének határát jelentik. Az őszi borsó fajtától függően -10 0C alatti fagyokat is elvisel.
Sortávolság gabona vagy dupla gabona sortáv. Csíraszám 80 – 100 csíra/m2. 1-1,1 millió mag/ha, ami ezermag tömegtől függően 180-200 kg/ha vetőmag mennyiséget jelent.
Az őszi borsót régiótól függően október közepe és október vége között vetjük, mert a túl korai vetés csökkenti a télállóságot. Hogy a vízellátás garantált legyen, ügyelni kell az egyenletes vetési mélységre: könnyű talaj esetén 6 cm mélyre, kötött talajnál 4 cm mélyre kell vetni. Vetés után ajánlatos hengerezni és fontos, hogy a vetés után még 2-4 hét vegetációs idő álljon rendelkezésre. Tél előtt a borsónak legfeljebb 2-4 leveles állapotúnak, vagy 3-5 cm növénymagasságúnak kell lennie. Ebben az időszakban kiemelten fontos, hogy a szívogató kártevők elleni védelemre (tripszek, levéltetvek) figyeljünk, ugyanis közvetlen kártételükön túlmenően komoly vírusfertőzéseket is indukálhatnak az állományban.
A borsó tápanyagigényét befolyásolja a termesztési cél. A száraz borsónak termelt növény 1 tonna szemtermésre jutó fajlagos igénye nagyobb, mint a zöldborsóé, mely elsősorban a hosszabb tenyészidővel indokolható. A 4,5 tonnás terméshez: 35-40 kg N, 30 kg P, 30 kg K és 20- 25 kg Mg-ra van szüksége, N igényénét a talajból, nagyobb részben a levegőből elégít ki a növény. Szükség esetén meszezést kell végezni.
A borsónál a tenyészidőszaki tápelem adagolás - azaz a lombtrágyázás vagy fejtrágyázás- intenzív körülmények között jár megfelelő eredménnyel, mivel megnyújthatja a tenyészidőt ezért nagyobb odafigyelést igényel. Minden esetben a magágy készítéskor dolgozzuk be a teljes P és K mennyiségét és a starternek szánt N műtrágya egy részét is.
Gombás betegségek
Levél szár és hüvelyfoltosság, peronoszpóra, rozsda, fehér és szürke penészes rothadás ellen védekezhetünk kontakt hatású réztartalmú szerekkel, illetve felszívódó szerekkel. Ilyen hatóanyag pl. az azoxistrobin. Lisztharmat fertőzés esetén kontakt szerként ként használhatunk, illetve felszívódó hatóanyag lehet itt is az azoxistrobin. Borsó fuzáriumot csak vetésváltással tudjuk megelőzni.
Rovarkártevők elleni védelem
A rovarkertevők közül a levéttetvek, barkók, borsóormányos, csipkézőbogarak, bagolylepke hernyói jelenthetnek problémát.
Ebből a levéltetveket jelentik a legnagyobb veszélyt. A tenyészidőszakban nagy valószínűséggel többször kell védekezni ellenük, ezt álltalában felszívódó hatóanyagokkal oldható meg pl. acetamiprid, vagy kombinált készítménnyel pl. lambda-cihalotrin és pirimkarb.
Gyomirtás
1-2 szikű gyomok ellen pre keszitményekkel is védekezhetünk itt esősorban a klomazon és a pendimetalin hatóanyagok jöhetnek szóba, ezekhez bemosó csapadék szükséges.
1-2 szikűek ellen post készítményekkel is védekezhetünk ilyen esetben a bentazon, MCPB, Imazamox hatóanyagokra támaszkodhatunk.
Post 1 szikű gyomirtásra, ha szükséges speciális egyszikűirtó szerek állnak rendelkezésre.
A szárazborsó akkor tekinthető betakarításra alkalmasnak, ha a levelek elsárgultak, leszáradtak, az alsó hüvelyek megsárgultak vagy megbarnultak, a hüvelyekben lévő magvak teljesen kifejlődtek, kemények, a legfelső hüvelyekben lévő magvak körömmel éppen csak benyomhatóak. - A szárazborsó betakarítása 14-15%-os nedvességtartalom mellett, általában júniusban kezdhető meg.
A betakarított borsót, ha szükséges (14%-nál nagyobb a víztartalma) legfeljebb 40 °C-on érdemes szárítani. A tárolás előtt a borsót zsizsikteleníteni kell. Tárolása 12%-os víztartalomnál lehetséges.
Sütiket használunk a felhasználói élmény javítása érdekében. A weboldalunk használatával hozzájárul a sütik használatához.
Kezelje sütibeállításait az alábbiakban:
Az alapvető sütik lehetővé teszik az alapvető funkciókat, és szükségesek a weboldal megfelelő működéséhez.
A marketing sütiket a weboldalak látogatóinak követésére használjuk. A cél az, hogy olyan hirdetéseket jelenítsünk meg, amelyek relevánsak és érdekesek az egyes felhasználók számára.
Google Tag Manager simplifies the management of marketing tags on your website without code changes.
További információkat az Adatkezelési tájékoztatóban talál.