
A kalászosok termesztése során a talajművelésnek biztosítania kell, hogy minden szükséges feltétel rendelkezésre álljon a gyökérzet számára.
Az alapművelés szempontjából megfelelő egy sekély, 18-22 cm mélységű talajművelés, ami igazodik az előveteményhez és a tarlómaradvány mennyiségéhez is. Korán lekerülő elővetemények után fontos, hogy a legnagyobb nyári forróságban biztosítsuk a felszín takarását például a szármaradványok szétterítésével.
Sajnos a búza számára kevés az igazán jó elővetemény, ezért nagyobb odafigyelést igényel ez a technológiai elem. A kukorica után a szármaradványok bedolgozása a Fuzárium elleni védekezés alapja. A jó minőségű magágy eléréséhez szükséges a vetésidőhöz igazodó, a talaj vízbefogadó és víztartó képességét növelő talajművelés, illetve az alapművelés és a magágykészítés közötti idő lerövidítése.
A vetésre előkészített magágy legyen gyommentes, aprómorzsás szerkezetű. Így érhetjük el, hogy a kelő növények gyorsan és a folyamatosan hozzájussnak a szükséges nedvességhez és tápanyagokhoz. Ez biztosítja az egyöntetű kelést és gyors kezdeti fejlődést.
A vetéshez jó minőségű, ellenőrzött, fémzárolt, csávázott vetőmagot használjon!
A kikelt növények számát (1. számú terméselem) a vetőmag minősége, a talajállapottal és az időjárási körülményekkel együttesen határozza meg.
Ahhoz, hogy a fajtában rejlő terméspotenciált ki tudjuk használni, az elvetett magoknak minél nagyobb arányban ki kell kelniük. Így biztosítható az optimális tőszám.
Az Isterra búzafajtái a hazai gyakorlattól eltérő alacsonyabb tőszámmal is képesek nagy termést elérni. Ezt számos üzemi kísérletünk eredménye igazolja. (Az eredményeket lásd az egyes fajtáknál.)
A tőszám pontos beállításához viszont elengedhetetlen a vetőmag minőségi paramétereinek - ezermagtömeg és csírázóképeség - ismerete. A fémzárolt, ellenőrzött vetőmag használata esetén ezeket az értékeket független, hatósági laboratórium vizsgálata igazolja.
A fémzárolt vetőmag szakszerű csávázása védelmet nyújt a növény kezdeti fejlődési szakaszában fellépő kórokozókkal és kártevőkkel szemben.
A szélesebb spektrumú védelem érdekében, az Isterra vetőmagjait minden esetben két hatóanyagot tartalmazó gombaölőszerrel csávázzuk. A talajlakó kártevők ellen szükség szerint rovarölő szerrel is csávázunk, erre tökéletes megoldás a cipermetrin hatóanyagtartalmú készítmény.
A növények növekedését és fejlődését a hőmérséklet – effektív hőösszeg – vezérli. A búzának a kezdeti stádiumban 1-1 levél kifejlődéséhez 100-120 °C fok hőösszeget igényel.
Minél nagyobb az őszi fejlődési időszak effektív hőösszege, annál több levél és oldalhajtás kifejlődésére van lehetősség. Az kívánatos, hogy a növények öt, vagy annál nagyobb levélszámmal menjenek a télbe. A már ősszel elkezdődő bokrosodás biztosítja, hogy minél több oldalág és azokon sarjkalász fejlődhessen.
Az Isterra fajták esetében ajánlott korábbi vetéssel – szeptember 25. - október 10 - hosszabb bokrosodási idő áll rendelkezésre, hogy a növény felhasználja a talajban rendelkezésére álló vizet és tápanyagokat, amivel növelni tudja a kalászok számát; 2. terméselem. (Az Isterra fajták eltérő vetésidőben tapasztalt kalász számáról a kísérleti eredményeknél talál részeletes adatokat.)
A bokrosodás mértékét azonban más technológiai elemekkel is támogatnunk kell. A bokrosodás mértékét az őszi időszak hossza mellett a fejlődéshez elegendő nitrogén rendelkezésre állása is meghatározza.
A növényvédelem, a gyomirtás és a vírusvektorok elleni védekezés szempontjából is kiemelkedő jelentőségű ez az időszak. A korai vetés fontos, de ne felejtsük, hogy a gabonák hosszúnappalos növények, a túl korai vetésnél túlfejlődhetnek.
Az ajánlott tőszám az Isterra fajták esetében 3,6-4,4 millió mag/ha vetésével biztosítható. Ez ezermagtömegtől függően 160-220 kg/ha vetőmagnormát jelent. A vetés mélységének − a magágy nedvességtartalmától függően − 3-5 centiméternek kell lennie. Mindig ellenőrizze a vetés mélységet, mert az egyenetlen vetés heterogén keléshez is vezet, ami kihat a búza teljes fejlődésére.
Az őszi kalászosok termesztésének sikerét döntően befolyásolja, hogy az állományt gyommentesen tudtuk-e tartani egészen a betakarításig.
A nagy termőképességű búzák által igényelt korai vetés számos gyomirtási kérdést is felvet, hiszen a kedvező időjárási feltételeknek köszönhetően, az őszi fejlődési időszakban a kultúrnövénnyel együtt a gyomkonkurencia is megerősödik, és az alacsonyabb vetőmagnormából adódóan a kezdeti fejlődés időszakában az alacsony tőállomány gyomelnyomó képessége is kisebb. Ezért ajánlott az őszi gyomirtás alkalmazása.
Tavasszal a legfontosabb feladat a kétszikűek elleni védelem. A korán virágzó T1 gyomok ellen felszívódó szerekkel korán, a virágzásuk előtt védekezzünk.
Az új fajták tápanyag hasznosításában az utóbbi évtizedben nagyon komoly genetikai előrelépés történt. A tápanyagutánpótlást mindig előzze meg talajmintavétel, és az erre épülő terv kidolgozása.

Jól tudjuk, hogy a búza a gyökerén keresztül veszi fel a vízzel együtt a tápanyagok döntő részét. Ezért az egyes tápelemeknek a talajban kell időben és felvehető formában rendelkezésre állniuk.
A terméselemekből a növényszám, növényenkénti potenciális kalász szám és rajtuk a kalászka emeletek száma a bokrosodás végéig kialakul.
Ezek fejlődéséhez és növekedéséhez a szükséges tápanyagokat már ősszel, az alaptrágyázással biztosítani kell.
A nitrogén és a kálium az a két tápelem, amelyre a legnagyobb mennyiségben van szükség a búza nagy terméshozamához. A foszforigény hasonló a kénigényhez.
Fontos a talaj foszfor- és kálium-tartalmának teljes feltöltése, amely a feltáródást követően tavasszal kiemelkedő szerepet játszik a növény fejlődésében. A levelek számának növeléséhez a nitrogén, a foszfor és a kén a legfontosabb makroelemek, valamint a mikroelemek közül a mangán és a cink.
Az egészséges levélzet fenntartásához a nitrogén a kálium és a magnézium a legfontosabb. A káliumnak fontos szerepe van a szárszilárdság biztosításában.
Az első nódusz megjelenésekor a talajban rendelkezésre kell állnia az összes nitrogén több, mint felének az ősszel kijutatott nitrogénnel együtt. A kalászonkénti szemszámot (3. terméselem) a nitrogén, kálium, valamint a mangán, cink réz és a bór kijuttatásával növelhetjük.
A következő adag kiszórását a búza virágzásának kezdete határozza meg. Erre a fenológiai állapotra rendelkezésre kell állnia a tervezett termésszinthez tartozó nitrogén szinte teljes mennyisége. A búza ezerszemtömegét (4. terméselem) a nitrogén, foszfor és a kálium mellett a mangán és a cink egyaránt növeli. A malmi búzáknál jelentősen javítja a termény beltartalmi értékeit, különösen a szem fehérjetartalmát, a kalászolás idején kijuttatott nitrogén.
A lombtrágyázás egy fontos technológiai elem, elsősorban a mikroelemek pótlását lehet vele megoldani. Arra azonban figyelni kell, hogy szárazságban a lombtrágyázással nem helyettesíthető a gyökéren keresztül történő víz és tápanyagfelvétel.
Stressz helyzetben – akár szárazság, hideg vagy hőstressz - inkább arra van szüksége a növények, hogy azon átsegítsük. Továbbá érdemes kerülni a több hatóanyag egy tankkeverékben történő kijuttatását, ugyanis ezzel mi magunk okozhatunk stresszt a növénynek, így ezek hatékonysága és gazdasági eredményessége sok esetben megkérdőjelezhető.

Gombaölőszeres védekezés
A több, mint 10 éve, különböző helyszíneken végezett kísérletek eredményei azt mutatják, hogy a jelenleg köztermesztésben lévő és új búzafajtáink széleskörű rezisztenciával vagy nagyon jó tole-ranciával rendelkeznek a legnagyobb kockázatot jelentő betegségekkel szemben. A fajták ellenálló-képességét érdemes figyelembe venni a tervezésekor és programszerű permetezés helyett csak ok-szerű növényvédelmi kezelésekkel számolni.
Az biztosan kijelenthető, hogy a kalászvédelem szinte mindig szükséges, a fuzárium fertőzésre nem létezik valódi rezisztencia, csak eltérő mértékű tolerancia. A legújabb kísérletek alapján a permete-zés legjobb időpontja teljes virágzásban a leghatékonyabb. Ezzel csökkenthetjük a kalászfuzárium elterjedését és a szemtermés toxin szintjét.
A fej és lombtrágyázás a helyes időpontban végzett kalászvédelemmel a szemek ezermagtömegét (4. terméselem) és minőségét képes pozitív irányban befolyásolni.
Növekedés szabályozás
A korszerű búzatermesztésben a növekedés szabályozás, szárszilárdítás fontos technológiai elem. Több különböző hatásmechanizmussal és ebből adódóan eltérő alkalmazási móddal rendelkező szert is használhatunk. A helyes időzítéshez fontos ismerni a növény fejlettségi állapotát és figye-lembe venni a hőmérsékletet. A kombinált hatóanyagú szerek használatával szélesíthetjük az al-kalmazás lehetőségeit.
Rovarölőszeres védekezés
A legfontosabb kártevők a vetésfehérítő, a levél tetvek, és a gabonapoloska elleni védekezéssel kell számolnunk. Ezek ellen a táblára történő betelepedés idejétől viaszérésig tudunk védekezni. A ga-bonafutrinka ellen 10 fokos levegő hőmérséklet felett védekezhetünk.
Betakarítás
Az állomány betakarítása teljes érésben, 13-15%-os nedvességtartalomnál történjen. A betakarí-tást követően azonnal sekély tarlóhántást és zárást érdemes végezni, melynek hatására az elszóró-dott magok csírázásnak indulnak. A gyommentességet érdemes fenntartani, mivel ezzel biztosítjuk a különböző károsítók gazdanövényeitől való mentességet, és biztosíthatjuk a következő kultúra eredményes termesztését.

Sütiket használunk a felhasználói élmény javítása érdekében. A weboldalunk használatával hozzájárul a sütik használatához.
Kezelje sütibeállításait az alábbiakban:
Az alapvető sütik lehetővé teszik az alapvető funkciókat, és szükségesek a weboldal megfelelő működéséhez.
A marketing sütiket a weboldalak látogatóinak követésére használjuk. A cél az, hogy olyan hirdetéseket jelenítsünk meg, amelyek relevánsak és érdekesek az egyes felhasználók számára.
Google Tag Manager simplifies the management of marketing tags on your website without code changes.
További információkat az Adatkezelési tájékoztatóban talál.