A BORSÓ JELENTŐSÉGE
A hüvelyesek termesztése már az őskorban elkezdődött. Indiában és Európában évszázadok óta termesztik.
Fehérjében gazdag, könnyen tárolható és termeszthető. Nitrogénmegkötő növény, annak minden előnyével.
A takarmányozásban és a humán élelmezésben egyaránt jól használható.
A növényi fehérjék iránti globális kereslet növekedése kedvező környezetet teremt a növekvő termeléshez.
A sárgamagvú fajták feldolgozásából nyert fehérje izolátumot például táplálkozási porok, illetve élelmi rostok előállítására is felhasználják, keményítőjüket kivonják. Ezért fontos alternatívát jelentenek az állati vagy szójafehérjékkel szemben, különösen azért, mert a borsómagok közel 45% keményítőt, 21% fehérjét és csak 1% zsírt tartalmaznak.
Könnyen termeszthető. Mint minden hüvelyes, nitrogént köt meg a levegőből a gümők segítségével. Csökkenthető a N bevitel.
A szójával ellentétben, a gümőképző baktériumok őshonosak talajainkban, ezért oltás nélkül is termeszthető.
Javítja a talajszerkezetet.
A fehérje növények termeléshez kötött támogatása érvényesíthető.