Talaj- és elővetemény
Talajigény: Az őszi durum búza talajigénye megegyezik a hagyományos búzáéval. Vagyis kedveli a humuszban gazdag, mélyrétegű, jó víztartó képességű, mészben nem szegény, jó adszorpciós kapacitású talajokat. Megfelelőek még a mészlepedékes csernozjom talajok, a réti talajok és az öntéstalajok. Nem alkalmasak a laza, kavicsos, sekély termőrétegű, valamint a túlzottan kötött, savanyú talajok. A legjobb termőhelyek az Alföldön, a Duna-Tisza közének déli részén valamint a Dél- és Közép-Dunántúl középkötött mezőségi és erdőtalajain helyezkednek el.
Előveteményigény: Jó elővetemény minden korán lekerülő, a talajt nem túlzottan kiszárító növény, valamint azok a növények, amelyek a talajt nitrogénben gazdagítják. Jó elővetemények a hüvelyes növények, a korán lekerülő nem pillangós növények, mint a repce, len, mák, korai burgonya, dohány. Közepes elővetemény a napraforgó és a cukorrépa. Kerülni kell a búza, egyéb kalászos és a kukorica utáni vetését.
Talajelőkészítés
Megegyezik az őszi búzáéval. A talajelőkészítés módja függ előveteménytől, annak lekerülési idejétől, az elővetemény alá végzett alapművelés mélységétől, valamint a betakarításkori talajállapot és csapadékviszonyoktól. Az ajánlott talajművelési rendszerek megegyeznek az őszi búzánál leírtakkal.
Vetésidő
Az optimális vetésidő október 5-20.
Vetőmagnorma
A javasolt csíraszám 3,5 – 4 millió csíra/ha. Kedvezőtlen körülmények és késői vetés esetén javasolt 4,5 millió csíra/hektárra növelni a vetőmag mennyiségét, ugyanis a durum fajták bokrosodó képessége nem intenzív. A javasolt vetésmélység 4 cm.
Tápanyagutánpótlás
Az őszi durum búza tápanyagigénye megegyezik az őszi búza fajlagos tápanyag igényével. Egy tonna szemtermés és hozzá tartozó szár és gyökértömegre vetítve: N: 27 kg, P2O5: 11 kg, K2O:18 kg, CaO: 6 kg, MgO: 2 kg, S: 6 kg/ha. A foszfor és kálium műtrágyák teljes mennyiségét ősszel, alaptrágyaként juttatjuk ki. Ősszel csak minimális mennyiségű nitrogén kijuttatása javasolt (akár el is hagyható). Tavasszal háromszori osztott fejtrágyázással juttatjuk ki a szükséges nitrogén mennyiséget. Az első fejtrágyázást kora tavasszal a vegetáció elején (kb. 60 kg/ha hatóanyag), a másodikat szárbainduláskor (40 – 60 kg/ha hatóanyag), a harmadik kezelést a zászlós levél megjelenésekor (40 – 60 kg /ha hatóanyag) javasolt elvégezni.
Növényvédelem
Bokrosodáskor a gyomirtással egy menetben már szükség lehet lisztharmat elleni megelőző védekezésre is, illetve a regulátorok kijuttatása is ebben az időpontban aktuális. Szárbaindulást követően a levélbetegségek további megjelenésére is számítani lehet (lisztharmat, szeptóriás és barna foltosság), ellenük felszívódó fungicides kezelés válhat szükségessé. Növényvédelmi szempontból rendkívül fontos időszak a bokrosodást követően a virágzás kezdete. Ekkor fő szempont a kalász védelme, elsősorban a fuzárium ellen. A lombvédelem szintén fontos, a felsorolt levélbetegségek mellett a rozsdafélék megjelenésére is számítani kell. Ennek érdekében felszívódó gombaölőszerekkel végzett állománypermetezést kell alkalmazni. Ezzel egy időben célszerű a már megjelent levéltetvek, illetve a poloskák ellen is védekezni rovarölő szerekkel, a fungicides kezeléssel egymenetben. Kiemelt jelentőségű a kétszeri védekezés technológiában illesztése. Az első a levélbetegségek ellen, a második a kalászfuzárium ellen irányul.
Betakarítás
A minőségi paraméterek a szem 17-18 %-os nedvesség tartalmánál már kialakulnak. Ettől az időponttól javasolt megkezdeni a betakarítás. Mivel a szemtermés kemény, ezért aratáskor a kombájn beállítására ügyelni kell. A teljes érésben lévő durumbúzára hulló 5-10 mm csapadék jelentősen rontja a minőséget, különösen ha a csapadékot pár napig hűvös időjárás követi. A minőségromlás az alfa-amiláz enzim aktivitásának növekedése miatt beinduló csírázás és esésszám csökkenés miatt következik be.
