Hogyan termeljünk 9-10 tonnás búzát?
A nemesítők elsődleges célja a fajták genetikai potenciáljának a növelése. Ez a genetikai termőképesség adott. A fajta kézzel fogható formában a vetőmaggal jut el a termelőkhöz. Az, hogy ebből a maximális termésből mennyi realizálódik sok tényezőtől függ. Vannak olyan elemek, amelyre minimális ráhatásunk van, de sok más tényezőre a technológia pontos betartásával komoly befolyásunk lehet.
Amennyiben intenzív technológiát alakalmazunk, az évjárat és talaj okozta eltérések kisebb hatást gyakorolnak a termésre. Ebben az esetben megnő a tápanyagellátás és a növényvédelem szerepe. Szintén jelentősen felértékelődik a fajtaválasztás. Az alábbi ábra a termesztési tényezők eltérő szerepét szemlélteti az extenzív és intenzív tecnológiákban.
A termesztési tényezők szerepe a búzatermesztésben
(Forrás: Pepó Péter 2017)
Fontos látnunk, hogy a maximális termés az általunk nem befolyásolható tényezők és a nem megfelelő döntések hatására folyamatosan csökken. Ezért szeretnénk a legfontosabb elemekre felhívni a figyelmüket.
A nagy termőképességű fajták – mint a Cellule, Basilio, Frenetic- termesztéstechnológiája számos ponton eltér a hazai konvencionális búzatermesztési gyakorlattól. Végrehajtása során törekedni kell az egyes technológiai elemek összhangjára és intenzitásának fokozására. Az őszi kalászosok esetében hagyományosan kevés figyelmet fordítunk az őszi fejlődési periódusra. Azért, hogy a rekordterméseket el tudjuk érni, fontos, hogy a búza megfelelő fejlettségi állapotban menjen a télbe. Ehhez pedig kiemelt figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a vetés szeptember végén, október elején megtörténjen. Az új fajtáknak levelenként magasabb, 100 °C fok körüli hőösszegre van szükségük, ami lehetővé teszi lehetővé a korábbi vetést és a hosszabb bokrosodási fázist. A bokrosodás mértékét azonban más technológiai elemekkel is támogatnunk kell. A növényvédelem, a gyomirtás és a vírusvektorok elleni védekezés szempontjából kiemelkedő jelentőségű ez az időszak. A bokrosodás mértékét az őszi időszak hossza mellett a fejlődéshez elegendő nitrogén rendelkezésre állása is meghatározza. A korai vetés fontos, de ne felejtsük, hogy a gabonák hosszúnappalos növények, a túl korai vetésnél túlfejlődhetnek.
Talajművelés
A kalászosok termesztése során a talajművelésnek biztosítania kell, hogy minden szükséges feltétel rendelkezésre álljon a gyökérzet számára. Az alapművelés szempontjából megfelelő egy sekély, 18-22 cm mélységű talajművelés, ami igazodik az előveteményhez és a tarlómaradvány mennyiségéhez is. Sajnos a búza számára kevés az igazán jó elővetemény, ezért nagyobb odafigyelést igényel ez a technológiai elem. A kukorica utáni forgatásos talajművelés a fuzárium elleni védekezés alapja. A jó minőségű magágy eléréséhez szükséges a korábbi vetésidőhöz igazodó, a talaj nedvességtartalmát megőrző talajművelés, illetve az alapművelés és a magágykészítés közötti idő lerövidítése. A vetésre előkészített magágy legyen gyommentes, aprómorzsás szerkezetű, ülepedett és elegendő vízkészletű.
Vetés
A magas, 9-10 tonnás hozam elérése érdekébe korábban, szeptember 25. - október 10. között meg kell történnie a vetésnek, mivel a növénynek megfelelő fejlettségi állapotban - öt, vagy annál nagyobb levélszámmal - kell a télbe mennie. A vetés mélységének − a magágy nedvességtartalmától függően − 3-5 centiméternek kell lennie. Az ajánlott csíraszám 3,6-4,4 millió mag/ha, ez ezermagtömegtől függően 180-220 kg/ha vetőmagnormát jelent. Mindig ellenőrizze a vetés mélységet, mert az egyenetlen vetés egyenetlen keléshez is vezet, ami kihat a búza teljes fejlődésére.
A vetéshez jó minőségű, ellenőrzött, fémzárolt vetőmagot használjon!
A csávázószerek több kórokozó és kártevő ellen is védelmet nyújtanak a növény kezdeti fejlődési szakaszában. Az Isterra vetőmagjait minden esetben két hatóanyagot tartalmazó gombaölőszerrel csávázzuk. A talajlakó kártevők ellen szükség szerint rovarölő szerrel is csávázunk, erre tökéletes megoldás a cipermetrin hatóanyagtartalmú készítmény.
Gyomirtás
Az őszi kalászosok termesztésének sikerét döntően befolyásolja, hogy az állományt gyommentesen tudtuk-e tartani egészen a betakarításig. A nagy termőképességű búzák által igényelt korai vetés számos gyomirtási kérdést is felvet, hiszen a kedvező időjárási feltételeknek köszönhetően, az őszi fejlődési időszakban a kultúrnövénnyel együtt a gyomkonkurencia is megerősödik, és az alacsonyabb vetőmagnormából adódóan a kezdeti fejlődés időszakában az alacsony tőállomány gyomelnyomó képessége is kisebb. Ezért ajánlott az őszi gyomirtás alkalmazása. Tavasszal a legfontosabb feladat továbbra is a kétszikűek elleni védelem. A korán virágzó T1 gyomok ellen felszívódó szerekkel korán, a virágzásuk előtt védekezzünk.
Tápanyag utánpótlás
Az új fajták tápanyag hasznosításában az utóbbi évtizedben nagyon komoly genetikai előrelépés történt. A műtrágyázás és azzal összhangban a gombaölőszerek használata a hozamnövelés legfontosabb eszközei. A tápanyagutánpótlást mindig előzze meg pontos talajmintavétel, és az erre épülő terv kidolgozása. A hozam szempontjából a búza két legfontosabb alkotóeleme a területegységenkénti szemmennyiség, valamint az egyes szemek súlya. A magas hozam a megfelelő levél- és hajtásszám, illetve a zöld levélzet biztosításával, valamint a kalászonkénti szemmennyiség és a szemek méretének növelésével érhető el.
Alaptrágyázás
A nitrogén és a kálium az a két tápelem, amelyre a legnagyobb mennyiségben van szükség a búza magas terméshozamának fenntartásához. A foszforigény hasonló a kénigényhez. Fontos a talaj foszfor- és káliumtartalmának teljes feltöltése, amely a feltáródást követően tavasszal kiemelkedő szerepet játszik a növény fejlődésében. A levelek számának növeléséhez a nitrogén, a foszfor és a kén a legfontosabb makroelemek, valamint a mikroelemek közül a mangán és a cink.
Fejtrágyázás
Az egészséges levélzet fenntartásához a nitrogén a kálium és a magnézium a legfontosabb. A káliumnak fontos szerepe van a szárszilárdság biztosításában. Az első nódusz megjelenésekor a talajban rendelkezésre kell állnia az összes nitrogén több, mint felének az ősszel kijutatott nitrogénnel együtt. A kalászonkénti szemszámot a nitrogén, kálium, valamint a mangán, cink réz és a bór kijuttatásával növelhetjük. A következő adag kiszórását a búza virágzásának kezdete határozza meg. Erre a fenológiai állapotra rendelkezésre kell állnia a tervezett termésszinthez tartozó nitrogén szinte teljes mennyisége. A búza ezerszemtömegét a nitrogén, foszfor és a kálium mellett a mangán és a cink egyaránt növeli. A malmi búzáknál jelentősen javítja a termény beltartalmi értékeit, különösen a szem fehérjetartalmát, a kalászolás idején kijuttatott nitrogén.
A lombtrágyázás egy fontos technológiai elem, elsősorban a mikroelemek pótlását lehet vele megoldani. Amennyiben a makroelemek (NPK) felvétele gátolt (szárazság esetén), a lombon keresztül azonnal felvehető tápanyagokkal tudjuk ellátni a növényünket.
Gombaölőszeres védekezés
Magyarországon a kalászos gabonák évi egyszeri kezelése mellett egyre inkább terjednek a nagyobb biztonsággal, jobb terméskilátásokkal kecsegtető kétszeri, sőt háromszori kezeléseken alapuló állományvédelmi technológiák. Az egyre szélsőségesebb időjárási körülmények között a gombabetegségekkel sok esetben csak 2-3 gombaölő szeres permetezés veheti fel a versenyt. Az első permetezésnél a levélbetegségek korai kártételét előzhetjük meg. A gombabetegségek közül leginkább a sárgarozsda, valamint a levélfoltosságot okozó gombák jelentenek veszélyt, ezért a második permetezésnél a felső levélszintek (különösen a zászlóslevél) rozsda és foltbetegségek elleni védelme a cél. Amennyiben célunk a maximális terméshozam, ezeket a felső levélszinteket kell maximális védelemben részesíteni, amikor ezek már kifejlődtek, azaz a zászlóslevél kiterült. A harmadik védekezésnél a kalászt védjük, a teljes virágzásban kijuttatott szerekkel. Ezzel csökkentve a kalászfuzárium elterjedését és a szemtermés toxin szintjét.
Őszi búza növényvédelmi technológia
Növekedés szabályozás
A korszerű búzatermesztésben a maximális hozamok eléréséhez a növekedés szabályozás, szárszilárdítás fontos technológiai elem. Több különböző hatásmechanizmussal és ebből adódóan eltérő alkalmazási móddal rendelkező szert is használhatunk. A helyes időzítéshez fontos ismerni a növény fejlettségi állapotát és figyelembe venni a hőmérsékletet. A kombinált hatóanyagú szerek használatával szélesíthetjük az alkalmazás lehetőségeit.
Rovarölőszeres védekezés
A legfontosabb kártevők a vetésfehérítő bogarak a gabonapoloskák és a levéltetvek elleni védekezéssel kell számolnunk. Ezek ellen a táblára történő betelepedés idejétől viaszérésig tudunk védekezni. A gabonafutrinka ellen 10 fokos levegő hőmérséklet felett védekezhetünk.
Az állomány betakarítása teljes érésben, 13-15%-os nedvességtartalomnál történjen. A betakarítást követően azonnal sekély tarlóhántást és zárást érdemes végezni, melynek hatására az elszóródott magok csírázásnak indulnak. A gyommentességet érdemes fenntartani, mivel ezzel biztosítjuk a különböző károsítók gazdanövényeitől való mentességet, és biztosíthatjuk a következő kultúra eredményes termesztését.
