A szója az egyik legértékesebb, magas fehérjetartalommal rendelkező hüvelyes haszonnövény. Kiváló beltartalmi adottságai miatt emberi étkezésre és takarmányozásra is felhasználják. Szójatechnológiai ismertetőnkből megtudhatja, milyen kritériumok szükségesek ahhoz, hogy a szója termesztése sikeres legyen.

Szója termesztése: a területkiválasztás fontossága 

Legkedvezőbb talaj pH érték: 6,0-6,8. Az optimális szint alatti pH-érték jelentős termésdepressziót okozhat. A laza homok- és szikes területek kivételével a legtöbb talajon termeszthető. Biztos és jövedelmező termést a mélyrétegű, jó vízgazdálkodású, tápanyagokban gazdag, középkötött vályogtalajokon várhatunk. A talajok víztartalékát jól hasznosítja, de a termesztése öntözött körülmények között megbízhatóbb. Az éghajlatra, a hőmérsékletre és a csapadékra igényes. Nyáron szereti az egyenletes meleget, virágzáskor és magkötéskor pedig a csapadékot és a páradús levegőt.

A szójatermesztésre legalkalmasabb terület:

  • évelő gyomoktól mentes,
  • szóját károsító gyomirtószer-maradványoktól mentes,
  • a vetésforgó megtervezésekor számolni kell a szója által megkötött nitrogén talajban visszamaradó mennyiségével,
  • a szójatermesztésre kiválasztott terület ne legyen fertőzött évelő kétszikűekkel.

Elhelyezés a vetésforgóban

  • Jó elővetemény: kalászosok
  • Elfogadható elővetemény: kukorica
  • Kerülendő elővetemény: napraforgó, repce, cukorrépa

A szója kiváló elővetemény, javítja a talajszerkezetet. A szója termesztése után a táblákon kisebb a gyomosodás, valamint 25-70 kg/ha nitrogént hagy hátra a következő kultúrának. Korai szójafajtáknál a betakarítás korán elvégezhető, így elég idő marad az őszi kalászosok vetésének előkészítéséhez. Csak pillangósok alkotta vetésforgó nem célszerű, mivel a megkötött nitrogén nem hasznosul kellőképpen a tápanyagmérlegben.

Talajelőkészítés szójabab termesztése előtt

  • Korán lekerülő elővetemények (kalászosok) után tarlóhántás és lezárás.
  • A terület gyommentesen tartása.
  • Bizonyos gyomok ellen (pl. aszat, selyemkóró) már az előző évben kell védekezni.
  • Őszi mélyszántás majd szántás elmunkálása.
  • Tavasszal jól elmunkált, aprómorzsás vetőágy készítése a talajnedvesség megőrzésével.
  • Fontos a talajfelszín egyenletessége, ennek hiányában a betakarítási veszteség jelentősen nő. 
  • A túlságosan tömődött, cserepesedett talaj nehezíti a kelést.

Vetőmag oltása 

A szója gyökérrendszerén gyökérgümők fejlődnek ki, az ezekben élő Bradirhyzobium japonicum baktériumtörzs képes a légköri nitrogén megkötésére. A növény nitrogén szükségleteinek nagyrészét képes a gyökérgümők közreműködésével fedezni. A sikeres termesztés biztosítása érdekében vetés előtt a szója vetőmagot baktériumokkal oltani kell. Az oltott vetőmag használata javíthatja a légköri nitrogén természetes megkötését. A vetőmag oltását végezheti a vetőmag előállító vagy a termelő. A gyárilag oltott vetőmagokat a baktérium mellett gombaölő szerrel is kezeljük, ezzel garantálva a kiváló vetőmag minőséget.

Vetés 

Sortávolság: dupla gabona vagy háromszoros gabona sortáv, illetve szemenkénti vetőgéppel 45-50 cm. Vetési mélység - a talaj kötöttségétől és nedvességtartalmától függően: 3-5 cm.

Optimális tőszám: 350-550 ezer növény/ha. Korai, kisebb bokrosodási hajlammal rendelkező fajták esetében 500-600 ezer növény/ha. Középérésű, elágazásokra hajlamosabb fajták esetében 400-550 ezer növény/ha. Magasabb tőszám esetén a növény megnyurgulására lehet számítani, ennek előnye, hogy az alsó hüvelyek magassága a talajfelszíntől nagyobb. Kisebb tőszám esetén várható, hogy egy növény sokkal több, hüvelyt is nevelő elágazást fejleszt, de az alsó hüvely elágazása a talajfelszíntől kisebb.

Optimális vetésidő: április 15. – május 10., amikor a talajhőmérséklet tartósan eléri a 12°C-ot.

Szójabab termesztése: milyen a szója tápanyagigénye? 

A foszfor és kálium kijuttatását a talajelőkészítéssel egybekötve végezzük. A foszforfelvétel a magtelés és érés között a legintenzívebb. Káliumra a növénynek a magtelés kezdeti szakaszában van leginkább szüksége. A szója fajlagos tápanyagigénye 1 tonna termésre vonatkoztatva: 50 kg/t N, 40 kg/t P2O5, 50 kg/t K2O, 10 kg/t MgO

A szója alá történő szervestrágyázást kerülni kell. A szükséges nitrogén-igényének mintegy 40%-át légköri nitrogén megkötésével fedezi. A nitrogén trágyát az őszi munkálatok során érdemes kijuttatni. A túlzott nitrogén műtrágyázást kerülni kell, mert erős gyomosodást, késői érést, vagy megdőlést okozhat, valamint fékezheti, meggátolhatja a gümők kifejlődését. Ha a szójaállományban a kelést követő 1-1,5 hónap után nem találunk gümőt, valószínűleg szükséges a nitrogén pótlása, ami részben lombtrágyával is végezhető.

Öntözés 

Vízigénye jelentős, fejlődéséhez és a szükséges páratartalom kialakulásához 400-450 mm vízre van szüksége. Nagyon jól hasznosítja a talajok víztartalékait. Bimbózás előtt és érés idején viszonylag szárazságtűrő. A virágzás és a magtelítődés időszakában fontos a megfelelő vízellátás.

Növényvédelem szója fajtáknál 

Gyomszabályozás: A szóját az előveteményben alkalmazott herbicidmaradványok károsíthatják.  Mezotrion, tembotrion, aminopilarid, stb. hatóanyagok használatát követő évben ne vessünk szóját.

Főbb gyomnövényei

  • Évelő egyszikűek: fenyércirok, tarackbúza, csillagpázsit.
  • Magról kelő egyszikűek: kakaslábfű, muharfélék, vadköles.
  • Évelő kétszikűek: apró szulák, mezei acat, selyemkóró, fekete üröm.
  • Magról kelő kétszikűek: parlagfű, fehér libatop, disznóparéjfélék, csattanó maszlag, selyemmályva, szerbtövis fajok, szulákfélék, keserűfű-félék, árvakelésű napraforgó.

Vegyszeres gyomirtás szója termesztése alatt

- Preemergens (vetés után 3 napon belül) - hatásuk kifejtéséhez két héten belül 10-14 mm bemosó csapadék szükséges

- magról kelő egyszikűek ellen: dimetenamid-P (Spectrum) dimetenamid-P + pendimetalin (Wing-P) pendimetalin (Stomp Super, Stomp Aqua, Sharpen 330 EC, Pendigan 330 EC) S-metolaklór (Dual Gold 960 EC) klomazon (Command 48 EC)

- magról kelő kétszikűek ellen: metribuzin (Sencor, Sencor 600 SC, Mistral) flumioaxin (Pledge 50 WP) klomazon (Command 48 EC) pendimetalin (Stomp Super, Stomp Aqua, Sharpen 330 EC, Pendigan 330 EC) linuron (Afalon dispersion)

Posztemergens (a kultúrnövény 2-4 leveles állapotában)

- egy- és kétszikű gyomok ellen: imazamox (Pulsar 40 SL) (közvetlenül eső után ne alkalmazzuk!)

- kétszikű gyomok ellen: bentazon (Basagran 480 SL, Benta 480 SL, Troy 480) tifenszulfuron-metil (Refine 50 SX) bentazom + imazamox (Corum)

- egyszikű gyomok ellen (később is lehetséges):  cikloxidim (Focus Ultra) quizalofop-P (Pantera 40 EC, Leopard 5 EC, Targa Super) kletodim (Select Super, Select 240 EC)

A sorok záródásáig mechanikai gyomirtást is célszerű végezni, hogy a szója termesztése magas minőséget és kiemelkedő termésátlagot produkáljon.

Jelentősebb kórokozók, kártevők 

A szója vírusbetegségei: vírusos rügyszáradás, szója sárgamozaik

Védekezés: minimum 4 éves vetésforgó betartása, vektorok irtása engedélyezett készítménnyel

Baktériumos betegségek: barna levélfoltosság, hólyagos levélfoltosság, baktériumos szójavész. Védekezés: 3 éves vetésváltás, csávázott, fémzárolt vetőmag használata, fertőzött növényi maradványok megsemmisítése, kiegyensúlyozott termesztéstechnológia, kémiai (rezes) védekezés 2-3 leveles kortól

Gombabetegségek: szójaperonoszpóra, diaportés hüvely- és szárfoltosság, fehérpenészes szárrothadás – bőséges csapadék és nedves mikroklíma következtében. Fuzáriumos hervadás, hamuszürke szárkorhadás. Védekezés: harmonikus tápanyagellátás, vetésforgó betartása, csávázott, fémzárolt vetőmag használata, fertőzött növényi maradványok megsemmisítése, kémiai védekezés. A vegyszeres védekezést korlátozza az engedélyezett szerek hiánya és a kijuttatás technológiai nehézségei.

Rovarkártevők:

  • pattanóbogarak, cserebogarak, közönséges (kétfoltos takácsatka – száraz meleg nyarakon komoly károkat okozhat)
  • bogáncslepke – minden évben megjelenik, de ritkán okoz komoly kárt.
  • A csipkézőbogarak, akácmoly, levéltetvek.
  • A dohánytripsz, közönséges tripsz, bagolylepkék – az érőfélben lévő szóját károsíthatja.
  • A vándorpoloska – tenyészidőszak végén jelenik meg.

Védekezés: vetésváltás betartása, megfelelő agrotechnika, csávázott, fémzárolt vetőmag használata. A kései kártevők elleni védekezést nehezíti, hogy jelenleg nincs engedélyezett rovar-, atkaölőszer szójában. Szükséghelyzeti engedélyt lehet kérni bogáncslepke, takácsatka elleni szerekre.

Amennyiben az őszi, vagy tavaszi felvételezéskor a talajlakó kártevők (drótféreg, cserebogárpajor) egyedszáma a 3 db/m2 egyedszámot eléri, vetés előtt vagy vetéssel egy menetben talajfertőtlenítő alkalmazása indokolt.

Betakarítás, tárolás 

A betakarítás megfelelő időpontja: a levelét lehullatta, a csúcsi hüvelyek kiteltek, a magvak elnyerik a fajtára jellemző színt. Ideális nedvességtartalom: 14-16%, e felett minőségi veszteséggel, alatta mennyiségivel (pergés) számolhatunk. Amennyiben az érés elhúzódik, akkor a szóját deszikálni szükséges. 

A kombájn szakszerű beállításával mennyiségi és minőségi nyereséget érhetünk el. Ha a betakarított termés víztartalma 14-15%-nál magasabb, hideglevegős, kíméletes szárítás javasolt. A szárító levegő hőmérséklete ne haladja meg a 60 °C-ot. Magas olajtartalma miatt 8-10% szemnedvesség-tartalom mellett kell tárolni, magasabb nedvességtartalom mellett megromolhat, avasodhat. A tárolás során is rendkívül kíméletesen kell eljárni, mivel a sérült magok avasodhatnak, értékvesztést okoznak.