Az őszi búza vetési ideje az egyik legfontosabb elem a termesztés technológiában. A gyakorlat az elmúlt évek alatt sokat változott, a tankönyvi vetési dátumok mellett sokkal nagyobb figyelmet fordítunk olyan tényezőkre is, mint az elővetemény vagy a tőszám. Az időjárás globális változására is figyelemmel kell lennünk. Bejegyzésünkből Ön is megismerheti a legfontosabb tudnivalókat a vetési időről.
A vetésidő jelentősége a korszerű őszi búza fajtáknál, hatása az egyéb agrotechnikai elemekre
A sikeres őszi búza termesztés egyik legfontosabb technológiai eleme a vetésidő, valamint ezzel szoros összefüggésben a vetésmélység. A mai fajtáknak lényegesen nagyobb hőösszegre van szükségük a fejlődésükhöz. A korai, -szeptember 25-október 10-e- közötti vetéssel megnyújtjuk a bokrosodási időt, ezzel növelve a kalászt képző oldalhajtások számát. A búza lényegesen rugalmasabban reagál az eltérő vetésidőre, mint az árpa. A fejlődés a rövidnappalos időszakban történik, ekkor dől el az oldalhajtások száma is. Amennyiben későn vetjük a búzát, a bokrosodás időszakát rövidítjük le.
A vetésidő mellett nagyon fontos technológiai elem a vetésmélység. Az őszi búzánál ez ideális esetben 2 cm. Amennyiben mélyebbre vetünk az csökkentheti a termésmennyiséget. A sekélyebb vetésnél a megdőlés veszélye jelent problémát.
Őszi búza vetési ideje a gyakorlatban
Természetesen a gyakorlatban sok tényező befolyásolhatja, hogy tudunk-e a búza szempontjából ideális időpontban vetni. Ezért nagyon fontos a megfelelő elővetemény kiválasztása, ezek közül a legjobbak a hüvelyesek, takarmánykeverékek, őszi káposztarepce. Ilyen elővetemények után van lehetőség a talaj elkészítésére, amit leggyakrabban lazítóval, forgatás nélkül tudunk elvégezni. Elfogadható elővetemény a korán lekerülő hibridkukorica, silókukorica, napraforgó. A nagyobb szártömeget adó növények után szükséges lehet a forgatásos talajművelés. A gyors, egyöntetű keléshez biztosítanunk kell, hogy a talaj felső rétege nagyobb szemcsés legyen, alatta pedig egy apró morzsás talajréteg alakuljon ki.
Ezek mellett az időjárás még mindig ott van, mint az idei 2020-as évben, amikor a korai talajelőkészítést és vetést az aszály hátráltatta. Azután rövid idő alatt annyi csapadék hullott és esik még folyamatosan, hogy emiatt nem lehet rámenni a területekre. Mindezeket értékelve egyértelmű, hogy a később lekerülő takarmánykukorica nem alkalmas a búzák előveteményének, hiszen hamarabb vetünk, mint ahogy a kukoricát aratjuk.
Késői vetés
A késői vetéssel, (október vége, november közepe) bármennyire is próbáljuk növelni a tőszámot nem tudjuk ugyanazt a kalászszámot elérni. Ettől függetlenül a vetésidő kitolódásával mindig figyelnünk kell a tőszám korrekcióra is. A korszerű fajtáinknál ideális esetben ez 3,6-4,2 millió mag /ha, ez 180-230 kg/ha vetőmag mennyiséget jelent, ami függ az ezermag tömegtől, a fajta bokrosodási képességétől. Ezt a vetőmag mennyiséget kell megkésett vetés esetén 10-15 %-kal növelni.
A jó minőségű vetőmag szerepe a vetési időben
Ezeket az alapelveket akkor tudjuk betartani, ha minőségi bizonyítvánnyal ellátott, fémzárolt vetőmagot használunk, ahol minden információ a rendelkezésünkre áll. A korai vetés után, a szépen növekvő állományt meg kell védenünk a gabonával együtt kelő gyomoktól, valamint a melegebb időjárás miatt nagyobb számban előforduló rovarkártevőktől is.
Mindezen lépéseket betartva lehet sikeres az őszi búza termesztésünk, biztosítva az elvárt jövedelmezőséget. Mérlegelni kell, hogy a korai vetéssel milyen költségek járnak, de azt is, hogy így van esély a terméseredmények növelésére és a vágyott 10-12 t/ha termés elérésére.
